Nóri és Géza a Dunaparti csónakházban tartották a menyegzőjüket, ahová zenélni hívtak bennünket. Sok ismerős arccal találkoztunk a lagziban, több párnak is „elhúztuk már a nótáját” korábbi lagzikban.
Nóri és Géza lagzija már sorozatban a 6. vagy a 7. amit egy kedves társaság ajánlásából kapok. Hiába a legjobb reklám a szájhagyomány
Amíg mi beszereltünk, az üzletvezető olyan eligazítást tartott a felszolgálóknak, amit még nem is hallottunk máshol. Hiába, az alkalmi személyzetet fel kell készíteni, hogy mindenki tudja és tegye a dolgát. Nem is volt semmi probléma, flottul lement a vendéglátás.
Hadd említsem meg a fotós kollégát, aki csípőből tüzelt a masinájával, bár szerintem szívesebben lett volna abban a pillanatban egészen máshol, mert épp azokban a percekben szült a felesége. Ez azonban nem látszott rajta, lelkesen és profin végezte a munkáját.
A közönség ez alkalommal is végigpörögte az éjszakát, és bár az idősebbek hajnalra már egy kicsit elfáradtak, mégis inkább ők ropták a táncot, ez a videóban is látszik.
Ami külön kiemelendő, hogy ez egy pénteki lagzi volt. Miért jó a pénteki lagzi? Sokkal könyebb időpontokat egyeztetni a szolgáltatókkal és a legtöbben (így én is) kedvezményt adnak a szolgáltatás árából.
Köszönjük szápen a meghívást, remélem, hogy folytatódik még ez a sorozat és további jó hangulató lagziknak lehetünk a részesei.